Minden, amit az isztriai szarvasgombáról tudni érdemes
Az isztria félszigetről származik, ahol nagy mennyiségben megtalálható. Horvátország és Olaszország a fő termőhelyei. Előfordulási helye az ártéri erdők meszes talaja, így hazánkban is megtalálható igaz, hogy csak kis mennyiségben. Gyűjtésének külön kultúrája van, kereskedelme és felhasználása a messzi múltba nyúlik vissza. De, hogy mit lehet tudni az isztriai szarvasgombáról? Azt ebben a cikkben eláruljuk.
Mit lehet tudni az isztriai szarvasgombáról?
A szarvasgomba lelőhelye a föld alatt sokszor 20-40 cm-re található, alakja a gömbölydedtől a laposig, a simától a szemölcsösig terjed a talaj összetételétől függően. Felszíne néhány gyűrődéstől, repedéstől eltekintve teljesen sima. Mérete az egészen aprótól a 10-15 cm átmérőjűig terjed.
A burok színe sárgás vagy homokszínű, néha barna pettyezett, belül fehéres, sárgás, mogyoróbarnás, pirosas, emiatt piros húsú szarvasgombának is nevezik. Belső részében a spóratermő része márványozott fehéres, idősebb korban pirossá is válhat. A szarvasgomba szaga jellegzetes erős, fokhagymás, sajtos de kellemes, igazi kuriózum telt íze miatt.
Megjelenése Magyarországon
Magyarországon 1998-ban találkoztak először vele, évente pár kilónyit tudnak gyűjteni az ország déli részén. 2018-ban már egy kilogrammos példányt is találtak. Magyarországon a hivatalos gyűjtési idény október 1-től december 31-ig tart.
Hazánkban először Bagi István - jelenleg a NEFAG Zrt. szarvasgomba ágazatvezetője-bukkant rá Baranyában 1998-ban Lilla nevű breton spániel kutyája segítségével. Mivel mediterrán elterjedésű gombafaj, hazánkban éri el elterjedésének északi határát.
Gyűjteni csak és kizárólag engedéllyel az arra képzett személyeknek lehet, így hozzájutni is csak meghatározott helyeken lehet, de a belőle készült finomságok, fűszeres olajok sok helyről beszerezhetők.
Az isztriai szarvasgomba a világ legkeresettebb és legdrágább gombája. Nem csoda hát, hogy a kereslet folyamatosan nagyobb mint kínálat. Magas ára miatt nehéz hozzájutni, legalább is eddig így volt. Az INRAE kutatóintézet és a Pepiniéres Robin 9 év kutatás után mesterségesen mikorrhizált ültetvényeket kezdett telepíteni Franciaország különböző régióiban 2008-ban.
Az isztriai szarvasgomba élete
A szarvasgomba szimbiózisban él a gazda növénnyel, a gombafonalak a növény gyökérrendszerét behálózzák , ez a mikorrhiza. Ezek közül az ültetvények közül az egyik 4 év után termést hozott, bizonyítva azt, hogy nem csak az eredeti lelőhelyeken lehet szarvasgombát termeszteni.
Bizonyos szarvasgomba fajták ültetvényes termesztése az utóbbi években nagyon elterjedt, mivel a szarvasgomba hosszú távon jövedelmező a mezőgazdasági termelőknek. Mivel nem igényel vegyszeres kezelést, fenntartható módon termeszthető és hozzájárul a biodiverzitáshoz, azonban gondos ápolásra van szüksége. Azonban a szarvasgomba termesztésének ez a módja nemcsak pozitívumokkal jár, hiszen a termelt mennyiség növekedése árcsökkenést fog maga után hozni. A klímaváltozás azonban veszélyezteti a szarvasgomba isztriai természetes életkörülményeit, ez a termesztési technológia megoldást jelenthet erre a problémára.
Összegezve
Az isztriai szarvasgomba tehát igazi ínyencség, amit csak kevesen próbálhattak ki eddig. Szerencsére ma már számos finomság készülhet belőle, ezáltal akárki megkóstolhatja.
